Az erdők kincse: a szelídgesztenye

 A szelídgesztenye (Castanea sativa) egy lenyűgöző és sokoldalú fa, mely nemcsak ízletes terméséről, hanem impozáns megjelenéséről és hosszú élettartamáról is ismert.

Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé ültették. Úgy tartották, hogy ott optimálisak az életfeltételek az ember számára, ahol a gesztenye megél, ezért hadjárataik során folyamatosan telepítették a birodalom területén. Fontos táplálékuk volt, lisztet őröltek belőle és a katonáknak is értékes, könnyen szállítható élelemforrást jelentett.  Valószínű, hogy a Brit-szigetekre és a Kárpát-medencébe is ők telepítették be.

Jelentősebb szelídgesztenyések (leginkább fenyővel együtt) Magyarországon az Alpokalján vannak.

A szelídgesztenye egy impozáns, hosszú életű fa. Vastag, barázdált törzse és terebélyes koronája jellegzetes látványt nyújt. Levelei hosszúkásak, keskenyek, fűrészes szélűek. Virágzata hosszú, sárgás, barkaszerű, lecsüngő fürtökből áll, amelyek nyár elején nyílnak. Egylaki növény, ami azt jelenti, hogy a fán belül megtalálhatóak a hím- és nővirágok is, de külön-külön virágzatokban fejlődnek. A hosszú barkák a hímnemű virágok. 

A termés, a gesztenye, egy kemény, fényes, barna héjú makk, amelyet egy tüskés burkolat, a kupacs véd. Ez a kupacs éréskor felpattan, és kiengedi az értékes magokat. 

A "gesztenye" szó a magyar nyelvben valószínűleg német (Kastanie) jövevényszó, amely a latin castanea szóból ered. A latin szó végső forrása pedig a görög kastáneia.

 Érdekesség: 

a "gesztenye" szó az 1600-as évekig kizárólag a szelídgesztenyét jelentette. A vadgesztenye csak később kapta ezt a nevet a termések hasonlósága miatt, pedig botanikailag nem is rokonok.

(Szelíd gesztenye virágzása)

A szelíd gesztenye júniusban  virágzik. A virágával sikerült tojást festeni. 

A barkás növények virágávál (nyárfa, nyírfa, fűz) egyébként is lehet festeni. A rajtuk felhalmozódott virágpor ugyanis szép sárga árnyalatokra színezi a héjákat. 

Fontos! 

A gesztenye virágával  a legjobb eső előtt gyűjteni. Az eső ugyanis lemossa róla az értékes virágport. 

Mivel volt màr jó tapasztalatom a nyírfa barkával, bátran próbáltam ki a gesztenyét is. 

Recept: 

Egy jó marék szelíd gesztenye barka

2dl  víz

1 késhegynyi timsó 

A gesztenye barkákat kicsit megtörtem, úgy tettem bele a pici piros fazekamba. Pontos mennyiséget nem írtam a receptbe, mivel pehely könnyűek ezek a virágok. Szerencsére sokat kaptam belőle, így jól megtöltöttem az edényem. Kb. 10-15 percig főztem, még langyos volt mikor átszűrtem és beletettem a timsót. 

Szerintem csodálatos illata van. 🥰

Volt időm, szóval a tojáshéjak kb. egy napot álltak a festékbe. Szép sárgás-barnás színűk lett. De hiába is forgattam meg őket többször a festékben, sajnos nem lett egyenletes a színt takarása.

 Nem bánkódom nagyon. Valamilyen színkombinàciónak szerintem remek alapja lesz ez a festés is. 

Irodalom: 

Szelídgesztenye – Wikipédia