A napsugár megtestesítője a kertben: a menyecskeszem
Szeretem a vágott virágot az asztalon, szeretem, hogy színes pöttyökben ott van a sok-sok kis bokor a teraszon.
Engem nem szabad beengedni a kertészetbe, mert onnan sosem jövök ki virág nélkül, még ha nem is azért megyek. Így akadt a kezembe egy alkalommal a egy kis bokor szikrázóan sárga és borzos menyecskeszem. (Coreopsis grandiflora)
A magyar nyelvben többféle nevével is találkoztam: menyecskeszem, mézvirág, szépecske.
Az őshonos amerikai törzsek körében a menyecskeszem (különösen a Coreopsis tinctoria) kiemelkedő szerepet játszott. Élénk sárga, narancs és vörösesbarna virágaiból kiváló természetes festékeket nyertek fonalak, textíliák és kosarak színezésére. Emellett bizonyos fajokat gyógyászati célokra is használtak, például emésztési problémák vagy belső vérzések kezelésére.
Az európai felfedezők a 18. század végén ismerték meg a Coreopsist, és hamarosan meghódította az itteni kerteket is. A növény tudományos neve, a "Coreopsis" a görög "koris" (poloska) és "opsis" (kinézet) szavakból ered, a magok formájára utalva.
Könnyű gondozhatósága, hosszú virágzási ideje és számtalan élénk árnyalata – a napsárgától a mélyvörösig – miatt gyorsan kedvenccé vált. Ma is az egyik legnépszerűbb évelő és egynyári virág a világon, amely nem csupán a szívünket dobogtatja meg szépségével, hanem a méheket és pillangókat is magához vonzza, segítve ezzel a beporzást.
Gondozása egyszerű: sok napfényt és jó vízelvezetésű talajt igényel, az elnyílt virágok visszavágásával pedig folyamatosan ontja majd újabb és újabb virágait, egészen az első fagyokig. Ez az én szerencsém, mert a szép virágait levágom, megfőzöm festőlének vagy megszárítom.
A festőlé receptje:
Irodalom:
Kemendi Ágnes: Festés növényekkel
Megjegyzések
Megjegyzés küldése