A napsugár megtestesítője a kertben: a menyecskeszem


Nekem gyengéim a virágok. 

Szeretem a vágott virágot az asztalon, szeretem, hogy színes pöttyökben ott van a sok-sok kis bokor a teraszon. 

Engem nem szabad beengedni a kertészetbe, mert onnan sosem jövök ki virág nélkül, még ha nem is azért megyek. Így akadt a kezembe egy alkalommal a egy kis bokor szikrázóan sárga és borzos menyecskeszem. (Coreopsis grandiflora)



(Menyecskeszsem csokrocska)

A magyar nyelvben többféle nevével is találkoztam: menyecskeszem, mézvirág, szépecske.

Ez a virág nem csupán élénk színfoltja a nyári ágyásoknak, hanem gazdag történelemmel is rendelkezik. Észak- és Közép-Amerikából származik és helyiek már évszázadok óta nagy becsben tartják, nem csak szépségéért, hanem sokoldalúságáért is.

Az őshonos amerikai törzsek körében a menyecskeszem (különösen a Coreopsis tinctoria) kiemelkedő szerepet játszott. Élénk sárga, narancs és vörösesbarna virágaiból kiváló természetes festékeket nyertek fonalak, textíliák és kosarak színezésére. Emellett bizonyos fajokat gyógyászati célokra is használtak, például emésztési problémák vagy belső vérzések kezelésére.

Az európai felfedezők a 18. század végén ismerték meg a Coreopsist, és hamarosan meghódította az itteni kerteket is. A növény tudományos neve, a "Coreopsis" a görög "koris" (poloska) és "opsis" (kinézet) szavakból ered, a magok formájára utalva. 

Könnyű gondozhatósága, hosszú virágzási ideje és számtalan élénk árnyalata – a napsárgától a mélyvörösig – miatt gyorsan kedvenccé vált. Ma is az egyik legnépszerűbb évelő és egynyári virág a világon, amely nem csupán a szívünket dobogtatja meg szépségével, hanem a méheket és pillangókat is magához vonzza, segítve ezzel a beporzást. 

Gondozása egyszerű: sok napfényt és jó vízelvezetésű talajt igényel, az elnyílt virágok visszavágásával pedig folyamatosan ontja majd újabb és újabb virágait, egészen az első fagyokig. Ez az én szerencsém, mert  a szép virágait levágom, megfőzöm festőlének vagy megszárítom.



( Festőlé alapanyagának gyűjtése)

A festőlé receptje:

10 - 15 virág
200 ml víz
1 késhegynyi timsó 
(miután leszűrtem a festőlevet)


Meglepően izgalmas színt adott a menyecskeszem a hófehér tojásnak. Első körben sárga végeredményre tippeltem, de meglepett amikor az előbukkanó hímesem narancssárga lett. A másik érdekessége a lének, hogy kimondottan gyorsan fest. Nem mértem az időt, de kb. 30 perc után már nagyon látványos az eredmény.



(Menyecskeszem virággal festett hímestojások)

A menyecske szem narancssárga színét szerettem volna jobban kiemelni a hímesen, ezért berzsenyfa kérgéből készített festékkel kombináltam a mintát, ami erős lilás-barna színt adott.

 A coreopsisból készített festék biztosan helyet kap a tökéletes piros szín előállítási projektemben. Ugyanis máig nem adtam fel ezt az álmot és továbbra is kísérletezem a növényi festékekkel ebből a célból.

A menyecskeszem festőlénél is működött az, ha "elfáradt" a festékem, egy csepp 10 %-os ecet újra életet lehelt az egyvelegbe és simán meg tudtam festeni további tojásokat is.

Kiskertem igazi éke lesz továbbra is ez a csoda virág, nagyon fogok vigyázni rá.


Irodalom: 

Kemendi Ágnes: Festés növényekkel

 





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések