A napsugár öröksége a kertben: a menyecskeszem


Nekem gyengéim a virágok. 

Szeretem a vágott virágot az asztalon, szeretem, hogy színes pöttyökben ott van a sok-sok kis bokor a teraszon. 

Engem nem szabad beengedni a kertészetbe, mert onnan sosem jövök ki virág nélkül, még ha nem is azért megyek. Így akadt a kezembe egy alkalommal a egy kis bokor szikrázóan sárga és borzos menyecskeszem. (Coreopsis grandiflora)



(Menyecskeszsem csokrocska)

A magyar nyelvben többféle nevével is találkotóztam: menyecskeszem, mézvirág, szépecske.

Ez a virág nem csupán élénk színfoltja a nyári ágyásoknak, hanem gazdag történelemmel is rendelkezik. Észak- és Közép-Amerikából származik és helyiek már évszázadok óta nagy becsben tartják, nem csak szépségéért, hanem sokoldalúságáért is.

Az őshonos amerikai törzsek körében a menyecskeszem (különösen a Coreopsis tinctoria) kiemelkedő szerepet játszott. Élénk sárga, narancs és vörösesbarna virágaiból kiváló természetes festékeket nyertek fonalak, textíliák és kosarak színezésére, így mélyen beépült a mindennapi életükbe és művészetükbe. Emellett bizonyos fajokat gyógyászati célokra is használtak, például emésztési problémák vagy belső vérzések kezelésére.

Az európai felfedezők a 18. század végén ismerték meg a Coreopsist, és hamarosan meghódította a kerteket. A növény tudományos neve, a "Coreopsis" a görög "koris" (poloska) és "opsis" (kinézet) szavakból ered, a magok formájára utalva. 

Könnyű gondozhatósága, hosszú virágzási ideje és számtalan élénk árnyalata – a napsárgától a mélyvörösig – miatt gyorsan kedvenccé vált. Ma is az egyik legnépszerűbb évelő és egynyári virág a világon, amely nem csupán a szívünket dobogtatja meg szépségével, hanem a méheket és pillangókat is magához vonzza, segítve ezzel a beporzást. 

Gondozása egyszerű: sok napfényt és jó vízelvezetésű talajt igényel, az elnyílt virágok visszavágásával pedig folyamatosan ontja majd újabb és újabb virágait, egészen az első fagyokig. És ez az én szerencsém, mert a a szép virágatit levágom és megfőzöm festőlének vagy megszárítom.



( Festőlé alapanyagának gyűjtése)

A festőlé receptje:

10 - 15 virág
200 ml víz
1 késhegynyi timsó 
(miután leszűrtem a festőlevet)


Meglepően izgalmas színt adott a menyecskeszem a hófehér tojásnak. Első körben sárgá végeredményre tippeltem, de meglepett amikor az előbukkanó hímesem narancssárga lett. A másik érdekessége a lének, hogy kimondottan gyorsan fest. Nem mértem az időt, de kb. 30 perc után már nagyon látványos az eredmény.



(Menyecskeszem virággal festett hímestojások)

Ez a szín biztosan helyet kap a tökletes piros szín előállítási projektemben. Ugyanis máig nem adtam fel ezt a projktemet és továbbra is kísérletzem a növényi festékekkel ebből a célból.

A menyecskeszem festőlénél is működött az, ha "elfáradt" a festékem, egy csepp 10 %-os ecet újra életet lehelt az egyvelegbe és simán meg tudtam festeni további tojásokat is.


Irodalom: 

Kemendi Ágnes: Festés növényekkel

 





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések